3. tananyagegység
  Megnevezése   Valós vs digitális/ál identitás

Ahogy eluralkodott a tömegkommunikáció, a személymarketing a profik kezébe került. A hollywoodi sztároknak megvannak a maguk sajtóügynökei, a politikai jelölteknek a reklámügynökségeik, és így tovább” (Kotler-Levy, [1969] 2012: 262). Az 1969-ben leírt gondolatok még az aszimmetrikus tömegkommunikációs viszonyokat tételezték fel, ahol a nevezett ismert személyek/közszereplők a nyilvánosság előtt építhették/menedzselhették identitásukat. Ehhez képest az internet, ezen belül is world wide web, s leginkább a közösségi média megjelenésével magunk is márkává váltunk (Schawbel, [2009] 2012) abban az értelemben, hogy mindenki egy ponton a nyilvánosság, a nyilvánosan elérhető, lenyomozható, megkereshető, megfigyelhető adatkészlet részévé válik – még akkor is, ha nem ez volt az eredeti szándéka.

Ha egy márka, egy vállalat vagy egy személy nem érhető el online, felmerül, hogy nem is létezik. Hitelessége, megbízhatósága, ellenőrizhetősége válhat kérdésessé – és elveszítheti a lehetőséget arra, hogy újabb üzleti vagy emberi kapcsolatokat létesítsen.

Másik oldalról viszont az a kérdés, hogy láthatatlanok maradhatunk-e? Azaz vannak-e olyan cégek vagy személyek, akik saját döntéssel maradnak háttérben, kik azok, akik szándékosan nem hagynak digitális lábnyomokat, és kik azok, akiknek például egy munkaadó szabályozza a láthatóság mértékét. Például azért, mert a cél a kontroll, illetve a biztonság.
A weben élünk, alkotunk, tájékozódunk és tájékoztatunk. Itt lehet megfigyelni másokat és itt figyelnek meg minket mások. Az internetes nyilvánosság felteszi azt az alapvető kérdést, hogy mennyire akarunk láthatóak lenni, milyen közösségekhez akarunk tartozni, és melyekhez nem, mit szeretnénk mondani magunkról online és mit nem.
Végeredményben tehát azzal is üzenünk, ha online láthatóak vagyunk és azzal is, ha nem.

Mik azok a hamis profilok?

Hamis profilt hoz létre egy közösségi oldalon az, aki nem a saját nevében, hanem valaki más személyiségével visszaélve vagy egy kitalált személy profiljával regisztrálja magát. Egy ilyen fiktív személyiség eszköz lehet például online behálózáshoz, hiszen kitalált tulajdonságaival könnyebben elnyerheti a gyanútlan áldozat bizalmát és homályba burkolhatja az elkövető kilétét. Ma akár 150 millió visszaélésekre alkalmas, hamis profil is létezhet az interneten. A nagy szolgáltatók aktívan küzdenek a jelenség ellen.
Hamis a profil vagy egy fiók, ha azzal valaki nem a hiteles személyazonosságát képviseli, hanem egy kitalált személyre vagy egy hírességre hivatkozik. Amikor például egy ismert énekest vagy színészt próbálunk megkeresni egy közösségi oldalon, láthatjuk, hogy több, első látásra az általunk keresett személyhez köthető profil is létezik, és nehezen eldönthető, hogy valójában melyik az eredeti.
Aki egy létező személy nevében regisztrál profilt a közösségi médiában, komoly jogkövetkezményekkel is számolhat, hiszen egy másik ember személyiségével él vissza, megsértve annak személyiségi jogait. Polgári jogi értelemben ez a becsülethez és jó hírnévhez való jog megsértését és a képmásával való visszaélést jelentheti. Az elkövetőt eltilthatják a további jogsértéstől és sérelemdíj megfizetésére is kötelezhetik. Büntetőjogi szankciókra is sor kerülhet, ha a hamis profilon keresztül bűncselekményt követtek el, például személyes adatokkal éltek vissza.
Amikor a hamis profil a behálózás (grooming) eszköze
A kitalált személyekre vonatkozó, hamis profilok létrehozói sokszor online behálózás céljából teremtenek maguknak egy virtuális személyiséget. Az online behálózás céljából alkotott hamis profilokkal a létrehozó elkövethet zaklatást, visszaélhet az áldozat személyes adataival, sőt, gyermekektől kicsalt szexuális felvételekkel a gyermekpornográfia bűncselekménye is megvalósulhat.
A Facebook szabályzata is tiltja a nem valós adatokkal létrehozott profilokat. Aki hamis profilba ütközik az oldalon, így jelentheti:
·       https://hu-hu.facebook.com/help/306643639690823?helpref=related
Instagramon is:
·       https://help.instagram.com/446663175382270
A Tumblr, a Twitter és a Snapchat is fogadja a visszaélésekkel kapcsolatos bejelentéseket:
·       https://www.tumblr.com/abuse/confusion
·       https://support.twitter.com/forms/impersonation
·       https://support.snapchat.com/en-US/i-need-help

Последнее изменение: вторник, 21 июня 2022, 10:55