4. lecke. A vizuális élmény

A kommunikáció függetlenül attól, hogy közvetlenül, vagy közvetetten jön létre, mindig a látvány nyújtotta élménnyel, mint információszerzési sorozattal kezdődik. A külső jegyek is hordoznak információértéket, ezért fontos a megfelelő külső kép (image) kialakítása. Az első benyomás alapján azonnal véleményt formálunk megpillantva a beszélgető társunkat, az előadónkat, az üzleti partnerünket, de egy könyvet, újságot, hivatalos levelet kézben tartva is hasonló folyamat indul el bennünk, a tartalom ismerete nélkül. Vigyázzunk, elkerülendő, hogy ez előítélet legyen!

Fontos tehát a megfelelő külső kép (image) kialakítása. A személyiségünk ezen jegyeit bizonyos mértékig formálni tudjuk, és ezt tudatosan tennünk is kell. A legfontosabb követelmény természetesen az ápoltság, a tisztaság, a gondozottság.

1. A nonverbális kommunikáció

1.1 A megnyilatkozó testi adottságai

A testfelépítés bizonyos értelemben lelkialkatra utalhat.(Pl.: a sportos megjelenés, izmosság - határozottságot, célirányosságot; a pocakosság - jó kedélyűséget, lassúságot. befolyásolhatóságot sugall.) Kerülendő a túlsúly cipelése!

Kattintson a képre a nagyításhoz!

A hajviselet sokat javíthat, de ugyanannyit ronthat is a megjelenésünkön. Legyen ápolt, jól fésült a hajunk. Hovatartozást is kifejezhetünk formájával. (Pl.:művészfrizura, bőrfejűség.)

Kattintson a képre a nagyításhoz!

A bajusz viselése jelzésértékű, de divatfüggő. (Pl.: Jávor Pál-bajusz vagy a huszáros, népies bajusz.)

Kattintson a képre a nagyításhoz!

A szakáll formája elárulhat személyiségre utaló információkat. (Pl.: bizonyos időszakokban a forradalmiságot, szembenállást fejezett ki.)

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Viselőjének igényességére utalhat a köröm hossza, formája, a hölgyeknél a körömlakk színe. Ez az igényesség természetesen megmutatkozik az illető munkájában, teljesítményében.

A körömlakk és a rúzs színe harmonizáljon!

A bőrünk ápolásával hangsúlyozottan foglalkoznunk kell, hiszen a fáradtság, kialvatlanság azonnal látszik szürkévé váló színén. Csillogó, érdeklődést tükröző tekintetet nem könnyű feladat táskás, karikás szemekkel produkálni. Fontos a hölgyek esetében a megfelelő, természetességet sugalló, de az előnyös vonásokat felerősítő smink használata.

1.2 A szimbolikus kommunikáció

A fenti külső jellemzők többnyire adottságok, amelyeket kis mértékben tudunk csak megváltoztatni. A teststilizáció körébe tartozó jellemzőink viszont nagyobb információs értékkel bírnak, és jelentősen saját akaratunk szerint formálhatjuk. Az ápoltságra, az öltözködésre érzékenyen reagál a környezetünk. Ezek a kulturális szignálok a kapcsolatteremtés első pillanatára rányomják a bélyegüket.

Ismerjük a mondást: „Nem a ruha teszi az embert.” De egészítsük ki nyugodtan azzal: viszont sokat számít. Álljon itt megerősítésként egy ragyogó film két kockája:

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Napjainkban megszűnőben vannak a társadalmi réteghelyzet öltözködésbeli kifejeződései. Ma már a megnyilatkozóval szemben az a követelmény, hogy a megfelelő társadalmi elvárásokkal, illem-, protokollszabályokkal kell tisztában lennie és alkalmaznia. A rosszul megválasztott öltözet viselőjének a neveletlenségéről, tiszteletlenségéről árulkodik.

Az alkalomhoz illő öltözet kiválasztásakor figyelemmel kell lennünk az anyag minőségére, a színére, és a szabásvonalra.

A cipő viselésének legfontosabb szabálya, hogy mindig tiszta, a táskával harmonizáló színű, stílusú legyen. Egy amerikai szakember megállapítása szerint a magyar üzletember arról ismerhető fel, hogy elegáns ruhában van, de koszos a cipője. Reméljük, ez már a múlté.

Természetesen meghatározó tényező a harmonikus külsőhöz a kiegészítők (óra, ékszerek, nyakkendő, táskák, mappák, írószerek, szemüveg, öv, kesztyű, kalap stb.) helyes kiválasztása. A fontos találkozókon az urak kerüljék a vastag láncok, karkötők és a fülbevaló viselését. A hölgyek ékszerviselésének szabálya: a kevesebb néha több.

Egy jó megjelenésű hölgy a hőmérséklettől függetlenül visel harisnyát, és mindig van pótharisnya a táskájában!

Kellemetlen érzés mindenki számára, ha alul vagy felül öltözzük környezetünket.

Feladat: Ádám és Éva délelőtti üzleti tárgyalásra készül. Öltöztesse fel őket az alkalomhoz illően! A helyes megoldások általánosítva az öltözködés szabályait rejtik! Több megoldás is lehetséges.

"Ádám" (Külön ablak megnyitásához kattintson ide!)

"Éva" (Külön ablak megnyitásához kattintson ide!)
A grafikákat Benkő Emese (Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola-grafika tanszak) készítette.

Az ápoltság része a tisztaság illata. Az illatosító kozmetikumok megválasztásakor ügyelni kell arra, hogy olyan illatot válasszunk, amely a környezetünk számára nem zavaró (túl erős, tolakodó illat), inkább semleges, frissesség benyomását keltő. Az igazi parfüm illata nem árad, hanem távozásunkkor magunk után hagyjuk. Az urak az arcszesz használatánál kövessék ezt a szabályt! Ne feledkezzünk meg a lehelet üdeségéről sem!

1.3 Mozgás (kinema)

Kereteink nem engedik meg, hogy sorra vegyük, mi mindenről árulkodik a mozgás, a testbeszéd. Néhány fontosabb elemet tárgyalunk csupán, hiszen az érdeklődők számos szakkönyvvel találkozhatnak a könyvesboltok polcain az elmélyüléshez.

1.3.1 A mimika

Az arcjáték üzeneteinek létrehozásában meghatározó szerepe van a szem és a száj körüli rendkívül jól beidegzett, szabályozható mozgásoknak, bár jellemző az ösztönös kifejeződés is. Az aktuálisan átélt vagy épp a spontán keletkezett érzelmeink, indulataink vezérelhetik arcjátékunkat.

Oldja meg a leckéhez tartozó 3. feladatot!

Az egész emberi fajnál megfigyelhetjük ezeket az alapállapotokat, függetlenül földrajzi meghatározottságtól, nemzeti, etnikai hovatartozástól, kulturális fejlettségtől. Ezek az alapállapotok variálódnak a személy vérmérsékletétől, karakterétől, kifejezőképességétől, a szituációtól függően. Jellemzően a viselkedési, magatartási és illemszabályok korlátozhatják a spontán megnyilvánulásokat.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyes hétköznapi, foglalkozási helyzetek viselkedésszabályozó hatását. A „pókerarc” a kifejezéstelen, érzelemmentes arc, ami a munka természetéből adódó követelmény, elkerülve a kommunikátorra nézve a kedvezőtlen következményeket.

A mimikai üzenetek értelmezésében meghatározó szerepe van annak, hogy milyen más kommunikációs csatorna működik még.

1.3.2 A tekintet

„A szem a lélek tükre” - tartja a mondás. A tekintet iránya és tartalma egyértelműen eligazítást ad a kommunikáló felek viszonyára, a kommunikáció intenzitására. Sokszor szavak nélkül sokkal erőteljesebb hatást érünk el tekintetünkkel, összehúzott szemöldökünkkel, kérdő, érdeklődő nézésünkkel. Gyakran hallani, hogy a mosoly: békés „fegyver”. Hangoskodás nélkül feloldhatjuk vele a haragos hangulatot, békéssé tehetjük a feszültséggel teli légkört. Könnyebben teljesülnek a kéréseink, ha azt mosolyogva kérjük.

A kommunikáció során illik a másik fél arcára tekintenünk, mivel más testtájék nézegetése különösen különneműek esetén gusztálásnak hatna.

A tekintet tartalma kis mértékben szabályozható, hiszen vannak ösztönös, nem befolyásolható jeleink (pl.: kitágult pupilla, összeszűkült szemrés.)

1.3.3 A gesztusok

A kommunikációt gyakran kísérő jelenség a gesztikuláció. Általában fejünk, kezünk, karjaink mozgását értjük rajta.

A kéz mozgásai aláfestik, esetenként szabályozzák a szóbeli kommunikációt. Kiegészítenek, hangsúlyt adnak, a beszédhez ritmust diktálnak. Segítenek abban, hogy lekössük mások figyelmét. Ezeket a mozdulatokat tudatosan használjuk. Fontos is alkalmazni őket egy jól felépített felszólalás alkalmával, hiszen mozgalmasabb, élőbb az előadásunk tőle.

A kézfogás rendkívül lényeges lépés a hatékony kommunikáció kezdeményezéséhez.

Sokan meg akarják határozni vele további szerepüket. Nincs szükség sem az „ujjropogtató”, sem pedig a felülről érkező, szinte rácsapásszerű, lefele fordított tenyerű kézfogásra, ami a fölény megszerzését jelentené.

Kattintson a képre a nagyításhoz!

A gyenge, „döglött hal”-ként ismert kézfogás határozatlanságra, bizonytalanságra utal.

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Bizalmaskodó, érzelmileg felfokozott hangulatú az a kézfogás, amikor mindkét kezünket használjuk a kézfogáshoz.

Vigyázzunk, ezzel a mozdulattal megsérthetjük az intimszférát!

Kattintson a képre a nagyításhoz!

A kezeknek és a karoknak az egymáshoz és más testrészekhez viszonyított helyzete a belső pszichés állapotok és az érzelmek kifejezésére alkalmasak. Útbaigazítást ad személyünkre, lelkiállapotunkra, a témához való viszonyunkra, ha visszafogottan, szűken gesztikulálunk; vagy ha szélesek a mozdulataink.

Az összekulcsolt kezek utalhatnak szorongásra, de akár önbizalmat is jelezhetnek, sőt a másik lenézését is jelölhetik.

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Az archoz illeszkedő kézgesztusok a hazugsággal, elhallgatással, bizonytalansággal, tanácstalansággal, magunkban megfogalmazott akaratokkal függnek össze.

Nézzük meg, milyen érdekesen változik a hazugság gesztusa az életkor előrehaladásával!

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Kattintson a képre a nagyításhoz!

A képeken Kurta Niké, Angyal Botond, Pók Péter, Csanádi Roland látható.

Oldja meg a leckéhez tartozó 4. feladatot!

Személyes használatú tárgyakkal is megfigyelhetők információértékű mozdulatok. A szemüveggel, tollal, kulcstartóval való foglalatosság halaszthatatlanná válik egy-egy nehezebb tárgyalási pillanatban. A tárgyaló nyilván leplezni kívánja a zavarát, a szorongását ezzel a cselekvésével.

1.3.4 Fejgesztusok

A fej egyenes tartása mérsékelt figyelemre, esetleg közömbösséges utal.

A feltartott fej az önbizalmat, büszkeséget, rosszabb esetben a gőgöt fejezi ki. A leszegett fejtartásból kritikusságra, elutasításra, ellenségességre, ítélkezésre következtethetünk.

A fej függőleges mozgásakor a helyeslésről, megértésről van szó. A vízszintes irányú ingatás a nemtetszés, tagadás, elutasítás jele.

Egy sor gesztus a verbális közlés helyett használható, szignál jellegű, hiszen a társadalom egészében vagy a szomszédos kultúrákban ugyan azzal a jelentéssel bírnak.

De vigyázni is kell velük, mert a különbségeket nem ismerve kellemetlen helyzetbe kerülhetünk használatukkor. Pl.: A nálunk használt igent jelentő fejbólintás a bolgároknál a nemet mutatja.

1.3.5 A testtartás

Az álló helyzetet a természetes vagy az előregörnyedő testtartás jellemzi.

Érdekes, hogy a tartásban megjelenő sajátosságok a nyelvhasználatban visszatükröződnek, mint személyiség jegyek. (Pl.: gerinces, egyenes, gerinctelen.)

  • A merev egyenesség gőgös, ellenszenvet kiváltó személynél használatos, amivel nehéz szolgálatkészséget, előzékenységet kifejezni.

  • A természetes tartással könnyen lehet kapcsolatfelvételt indítványozni.

  • Az előregörnyedt testtartás feltételezhet betegséget, fáradtságot, ami akadály lehet a kommunikáció létrejöttében.

  • Az odafordulással a jelezzük, hogy a verbális, és a nem verbális üzenetek vételére készen állnunk. Pozitív attitűdöt fejez ki.

  • Az ülő helyzetet meghatározza az ülőalkalmatosság. Figyelemmel kell lennünk tehát a megfelelő berendezés kiválasztására!

  • Az előredőlés jelzés lehet arra, hogy az illető tenni akar valamit, vagy szólni kíván.

  • A lábkeresztezés jelentheti a védekezést, a feszültséget, szorongást. Ha ez a pozíció párosul a karkeresztezéssel is, biztos jel a környezet elutasítására.

  • A merev tartás, a bokakulcsolás a ki nem élhető indulatokat rejti, amelyek görcsössége az érzelem, indulat hőfokára enged következtetni.

1.3.6 A térközszabályozás

A kommunikációban részt vevők közötti távolságot nevezzük térköznek.

Ha közel hajolunk valakihez, vagy távolabbról szólunk az illetőhöz, akkor a kommunikációs felek viszonyára, a beszédhelyzetre utalhat az így keletkezett távolság. Tudniillik azonban, hogy kultúránként változó az a távolság, amit a beszélgetők használnak.

Megkülönböztethető távolságok:

  • bizalmas távolság (0-45 cm)

  • személyes távolság (45-120cm)

  • társasági távolság (120-360cm)

  • nyilvános távolság (360 cm-nél nagyobb)

Igen fontos a szoba berendezése, a tárgyak térbeli elhelyezése. Erős hatást gyakorol a tárgyalóasztal nagysága és formája a személyes kapcsolatok alakulására. A kerek asztal használata a legjobb, ha erre lehetőség van, mert mellette a felek azonos pozíciójúnak érezhetik magukat. A tárgyalások jó része azonban szögletes asztal mellett zajlanak, ezért fektessünk hangsúlyt a megfelelő ülésrend kialakítására!

Érdekes megfigyelés, hogy az ember a rendelkezésére álló teret, környezetet különböző módon használja a kommunikáció során, ha verseng partnerével, együttes munkavégzés zajlik vagy beszélgetnek egymással.

  • Barátságos sarok: a tárgyalás vagy a kiegyezés esetében a legjobb ülésrend. Laza, barátságos atmoszféra. Megválasztható benne a tekintetünk iránya, így nem érzi magát senki sem veszélyeztetve.

5a. ábra

  • Arccal szemben: konkurenciát kifejez ki az, aki így ül le, mert tudomásra hozza, hogy nem fél a vitától, pozícióharcra készül. A beszélgetés hangulata ellenségeskedő.

5b. ábra
  • Azonos oldalon állunk: Előjátszma győzteseként érzi magát az, aki a másik mellett foglal helyt, mert már csak a részletek beszélik meg.

5c. ábra

  • Érdektelenül: távolságtartó kapcsolatot jelez, figyelmeztetve a partnert, hogy nem lehet közösködésről szó. Az üzenete: érdektelenség vagy bizonytalanság.

5d. ábra

4.2 Az információhordozó külalakja

A nem közvetlen kommunikáció is a látvánnyal kezdődik. Fontos tehát odafigyelni a könyv külsejére, a levél, meghívó formájára (a betűtípusra, a szöveg elhelyezésére a papíron, a megfelelő papírlap kiválasztására stb.).

Összefoglaló kérdések

1. Mit fejez ki az arcjáték és a tekintet?

2. Mit fejeznek ki a gesztusok és a testtartás?

3. Jellemezze a térközszabályozás jelentőségét a kommunikációban!


Fotó: Simon Erika
Utolsó módosítás: 2014. augusztus 4., hétfő, 23:13