4. tananyagegység
  Megnevezése   Forráshasználat és kritika: hírek és álhírek megkülönböztetése

Álhírek / fake news – nagyjából két éve, az amerikai elnökválasztási kampány alatt került (ismét) fókuszba a fogalom, holott a műfaj a nyomtatott sajtóval egyidős. A szándékos félretájékoztatást szolgáló hamis hírek a villámgyors online kommunikáció és közösségi média korában nagyon gyorsan okozhatnak hatalmas károkat. Rajtunk is múlik, hogy minek dőlünk be, de az EU is igyekszik tisztítani a helyzetet és szabályozni ezt a különösen nehéz területet.

El sem olvassuk, de megosztjuk
Manapság az európaiak közel fele (46%), a magyarok pedig több mint fele elsősorban a közösségi médiában olvassa és onnan osztja meg a híreket – általában anélkül, hogy leellenőrizné a forrásukat. Riasztó, hogy felmérések szerint tízből hat (!) hírt elolvasás nélkül osztanak meg. Ez különösen nagy probléma a politikai propaganda és a gyűlöletbeszéd esetében, mert a hamis információk és az álhírek így egyre könnyebben és gyorsabban terjednek.

Motivációk a fake news mögött
A valódi hírnek tűnő félretájékoztatásnak és álhíreknek több célja is lehet. Egyik az, hogy manipulálják az olvasókat, például politikai céllal – ez történt például a 2016-os amerikai elnökválasztás idején is, amikor többen kattintottak a kampányokat övező hamis információ kra a Facebookon, mint az igazi hírekre. Egyesek szerint már egy „posztfaktuális”, azaz igazság utáni korbanélünk („post-truth era”: az oxfordi angol szótár 2016-ban ezt választotta az év szavának). Ez annyit jelent, hogy a közvélemény formálásában a tények másodlagosak, és az érzelmek és személyes meggyőződések számítanak igazán.
A kamuhírek születhetnek szimplán profitszerzési szándékkal is: a szenzációhajhász („clickbait”) címek és leadek célja, hogy minél több kattintást vonzanak adott oldalra, és így minél több olvasót szállítsanak különböző hirdetéseknek.
Mindezek egyértelműen káros hatással járnak, megtévesztik az olvasókat, amelynek nagyon komoly – akár pénzügyi, egészségügyi, pszichikai – következményei is lehetnek. Éppen ezért az álhírekkel szemben mindenképpen fel kell lépni, de úgy, hogy közben a fontos alapvető szabadságjogok – a sajtó- és szólásszabadság, a médiapluralizmus – ne sérüljenek.
Legyünk résen!
Az álhírek gyors terjedése mögött gyakran az áll, hogy sokan, akik az interneten olvasnak híreket, nincsenek tisztában az információk ellenőrzésének fő szabályaival, eszközeivel és lehetőségeivel. Legyetek résen!



További információ, álhírteszt:
www.alhirvadasz.hu
http://www.urbanlegends.hu/2018/01/megteveszto_atveros_magyar_oldalak_kamuhirek_lista_2018/

Utolsó módosítás: 2022. június 21., kedd, 10:55