Tudatos szociális médiafogyasztás távoktatási tananyag (MÁGNES PROGRAM)

Egyrészt érdemes tisztázni az alapfogalmakat, amiket már sokan eleve összekevernek. Az "internet alatti internetnek" ugyanis két főbb szintjét lehet megkülönböztetni, amik teljesen másra valók. A felső szint az úgynevezett Deep Web, azaz Mély Internet: ez gyakorlatilag minden olyan adatot, oldalt és szolgáltatást jelent, amelyet nem indexelnek a keresők, nem talál meg közvetlenül a Google, vagy nem érhetjük el szimplán egy webcím begépelésével. Ezek azonban még nem feltétlenül illegális dolgok, ide tartozik például minden olyan fórum vagy közösségi tevékenység, amit csak regisztráció során érhetünk el, személyes fiók, privát felhőtárhely, céges fórumok és telephelyek közötti "privát internet-szeletek", virtuális irodák és még egy csomó egyéb.
Ami már tényleg a mélyben húzódik meg, az a Dark Web, azaz a Sötét Internet. Ez alapvetően egy olyan hálózatot jelent, amelyet a megfelelő módszerekkel teljesen anonim módon használhatunk, tehát bármi, amit olvasunk, megnézünk vagy akár létrehozunk, azt hatóságok, államok, vagy akár kutakodó ismerősök sem köthetik hozzánk.
A sötét interneten nem találunk valami.hu vagy bármimás.com jellegű webcímeket, hanem bonyolult kódsorok jelzik az oldalakat, a végződésük pedig mindig a .onion kiterjesztés. Igen, az onion hagymát jelent, és igazából ez a technológia a titkosítás alapjául szolgáló, sokrétegű megoldás miatt kapta a nevét. Érdemes tudni, hogy az .onion oldalakat, valamint a Tor által használt titkosítási algoritmust eddig még nem sikerült feltörnie senkinek, pedig dolgozik rajta mindenki mindenfelé. Különböző országok hatóságai értelemszerűen a bűnözés visszaszorítása miatt látnának bele szívesen a sötét netbe, míg vannak olyan országok, ahol a szólásszabadság elfojtása miatt menekülnek szószólók, illegális pártok, véleményvezérek a sötét web védelmébe. Oroszországban például teljesen legális, állami szinten kínálnak mesés vagyonokat annak, aki képes feltörni a Tor mögötti titkosítást és hozzáférést ad a kormánynak a másként gondolkodók személyéhez.

Hogyan történik az online behálózás?
Néha nem lehetünk biztosak abban, hogy akivel az interneten kapcsolatba kerültünk, valóban az-e, akinek mondja magát. Az online behálózás azt jelenti, hogy egy ismeretlen, gyakran egy felnőtt próbál – magát valaki másnak, például tizenévesnek kiadva – egy gyerek vagy fiatal bizalmába férkőzni, információkat kicsalni tőle, majd valahogy visszaélni hatalmi helyzetével. Mindez különböző fokozatokra, stratégiákra épül, hogy az érzelmileg elhanyagolt, bizonytalan gyermeket mielőbb megnyissa az elkövető felé. A legkiszolgáltatottabbak azok a gyermekek, akik bizonytalan körülmények között, stabil, szerető családi háttér nélkül élnek.
Amikor a gyerekek közösségi felületeken ismerkednek, akkor kitehetik magukat az online behálózás, becserkészés veszélyének is. Az esetek tanúsága szerint jellemzően egy magát kamasznak kiadó felnőtt próbál egy gyermek, fiatal bizalmába férkőzni, hogy személyes információkat csaljon ki tőle. A behálózó hatalmi helyzetbe kerül, amivel később visszaél. Követelhet pénzt, intim felvételeket, amelyeket ismét zsarolásra használhat, de személyes kapcsolatot, szexuális együttlétet is kezdeményezhet.
Ilyen helyzet – többek között – akkor alakulhat ki, amikor egy fiatal olyan személyt fogad el ismerőseként online, akivel valójában még soha nem találkozott, csak egy ismerős ismerősének látszik, vagy a profilja alapján rokonszenves, esetleg közös a hobbijuk, a kedvenc zenéjük.
A behálózás különböző fokozatokon keresztül valósul meg, sokszor tudatos stratégiára épül, amelyhez jellegzetes gesztusok, mondatok tartoznak. A behálózó figyel arra, hogy a beszélgetéseik bizalmasak és titkosak legyenek („Nyugodtan mondd el a legféltettebb titkaidat. Nem árulom el senkinek.”), igyekszik az áldozatról minél több olyan személyes információt megtudni („Hol szoktál bulizni?”, „Melyik suliba jársz?”), amelyek később még a hasznára lehetnek. Miután a gyermek bizalmába férkőzött, sokszor fenyegetőzik például a birtokába jutott felvételekkel („Ciki lesz, ha posztolok rólad képeket!”).
Az online behálózás során könnyen visszaélhetnek az áldozat személyes adataival, képmásával, de a zaklatás vagy a gyermekpornográfia is megvalósulhat. Ezek mind szabadságvesztéssel járó bűncselekmények.

Kik a leginkább kiszolgáltatottak?
A potenciális áldozatok azok a fiatalok, akik kevésbé médiatudatosak, érzelmileg elhanyagoltabbak, akiknek az életéből hiányzik legalább egy biztos kötődést nyújtó személy, mint például az állami gondozásban élő vagy a problémás családi hátterű, veszélyeztetett gyerekek. Az online behálózók azt a szükségletet használják ki, hogy ezek a gyermekek fokozottabban igénylik az odafigyelést és a törődést. Gondoskodást, barátságot vagy szerelmet hazudnak az áldozatnak, aki cserébe fokozatosan bevonódik az őt egyre inkább kihasználó kapcsolatba.
Bárki keveredik is ilyen bűnöző hálójába, ne szégyelljen segítséget kérni. Az elkövetővel folytatott csevegéseket, tőle kapott képeket érdemes elmenteni, hogy minden fontos információ a nyomozó hatóság rendelkezésére álljon. Mi magunk is sokat tehetünk az online biztonságunk érdekében, ha a közösségi oldalunkhoz való hozzáférést az alkalmazás biztonsági beállításaival korlátozzuk az idegenek előtt. A posztjainkat, képeinket is csak az ismerőseink számára tegyük láthatóvá, idegeneket lehetőleg zárjunk ki online kapcsolatainkból.

Gyűlöletbeszéd
Az online kommunikációt uraló nagy informatikai cégek közösen küzdenek a kirekesztő, sértő és gyűlöletet szító internetes kommunikáció ellen. A Google (YouTube), a Microsoft, a Twitter és a Facebook az Európai Bizottsággal együttműködve  egy olyan megállapodást írt alá, amely alapul szolgálhat az ilyen ellenségeskedést gerjesztő online megnyilvánulások kezelésére.

Az online felületek remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy egymástól távol élő emberek megosszák egymással véleményüket, vitázzanak, eszmét cseréljenek az őket érdeklő jelenségekről.
Megvan ugyanakkor a veszélye is az internetes kommunikációnak: számos olyan fórum létezik, ahol – kihasználva a névtelenséget – az online csatornákat valaki vagy valami ellen irányuló ellenségeskedésre, gyűlöletkeltésre, uszításra vagy akár terrorista eszmék terjesztésére használják. Ez a jogellenes online gyűlöletbeszéd.
A szabad véleménynyilvánítás egy nagyon fontos alapjog, amellyel azonban bizonyos emberek vagy csoportok úgy is visszaélhetnek, hogy közben mások jogait, vagy akár létét fenyegetik. A közösségi média sajnálatos módon az egyik olyan eszköz, amelyet a terrorista csoportok a fiatalok radikalizálására, a rasszista csoportok pedig az erőszak és a gyűlölet terjesztésére használnak. Ez az, amelynek gátat kíván szabni az Európai Bizottság, és ebben nagyon fontos partnerei a legnagyobb online cégek. Gyűlöletbeszédnek és büntetendőnek minősül „ nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás faji, bőrszín szerinti, származás szerinti, vallás, meggyőződés, illetve nemzeti, etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy ilyen csoport valamely tagjával szemben”.
Az informatikai vállalatok ezt az online térre vonatkoztatva nemrégiben  egy közös magatartási kódexet írtak alá, amely alapján elkötelezik magukat, hogy:
- a gyűlöletbeszédre vonatkozó bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják, szükség esetén eltávolítják vagy hozzáférhetetlenné teszik ezen tartalmakat;
- belső eljárásokat alakítanak ki mindezek biztosítására;
- világosan kommunikálják a felhasználók felé, hogy platformjaikon mely viselkedések merítik ki a jogellenes gyűlöltbeszéd fogalmát;
- személyzetüket ennek megfelelően képzik.

Cyberbullying
A gyűlölködés, azaz a sértő, inzultáló vagy zaklató online viselkedés növekvő mértékben terjed. Sértő hozzászólások és klipek, módosított képek (úgynevezett mémek), a gyűlölködést promotáló játékok csak néhány megjelenési formáját jelentik annak a tartalomnak, amelyet a fiatalok maguk hoznak létre, és amellyel megsértik, bántják egymást. Az ilyen támadásnak kitett fiatalok sok esetben nem képesek érzelmileg feldolgozni az inzultust: a visszautasítottság és kitaszítottság érzete, búskomorság, önkritika és a védtelenség emóciói kerítik őket hatalmukba. A támadások szemtanújaként a fiatalok gyakran akaratlanul is növelik az áldozat fájdalmát azzal, hogy “lájkolják” vagy megosztják az ilyen zaklató jellegű tartalmat. Másfelől, a gúnyolódók sok esetben nincsenek is tudatában annak, mit miért tesznek – támadásuk mozgatórugója néha az irigység, az alacsony önértékelés, az online “hírnév” megszerzése, társaik elismerésének elnyerése, vagy egyszerűen csak az unalom. A (hibásan vélt) anonimitás érzete, és az, hogy nem szembesülnek az áldozatuk reakciójával gyakran olyan kijelentésekre vagy tettekre sarkallják őket, amelyeket a mindennapi életben nem tennének meg.

1.   Mi a véleményed a gyűlölködők viselkedéséről? Mit gondolsz, miért cselekszenek így?
•irigység,
•a figyelem magára irányítása, népszerűség-hajhászás
•alacsony önértékelés – vágy arra, hogy másokat megalázva jobban érezze magát valaki
•képtelenség arra, hogy véleményét konstruktív módon fejezze ki
•unalom

2. Hogyan kéne az áldozatoknak viselkedniük egy ilyen helyzetben?
•Hagyjuk figyelmen kívül a hozzászólásokat – gyűlölködésre gyűlölködéssel válaszolni nem érdemes, mert csak eszkalálja a konfliktust
•Beszéljünk egy felnőttel a történtekről
•Ha van rá mód, töröljük a hozzászólást
•Húzzuk meg a vonalat és nevezzük nevén a szituációt, pl.: amit most teszel, az gyűlölködés, nem akarom, hogy ilyen stílusban írj nekem; megállítom a gyűlölködésedet, mert én ebben a stílusban nem válaszolok neked
•Jelentsük az esetet az oldal vagy portál adminjának
•Blokkoljuk a gyűlölködőt a profilunk hozzáférői közül

3. Milyen más módokon viselkedhetnének a gyűlölködők?
•Fejezd ki a véleményed udvarias formában – hangsúlyozd, hogy csak a saját véleményed mondod, és fókuszálj a tárgyszerűségre, pl. játékstílus, csapatmunka, stratégia egy online játék esetén
•ne kommentálj

4. Mit kellene a szemtanúknak tenni?
•Ne lájkoljunk vagy osszunk meg sértő hozzászólásokat
•Ne válaszoljunk gyűlölködésre gyűlölködéssel
•Álljunk ellent, tehát írjunk a gyűlölködőnek, hogy amit tesz, az nem helyes
•Támogassuk az áldozatot
•Értesítsünk egy felnőttet
•Jelentsük a negatív, sértő hozzászólásokat


Gyűlölködés elleni szabályok

1. Gondolkodj, mielőtt válaszolsz egy gyűlölködő kommentre. Ne hagyd, hogy az érzelmeid felülkerekedjenek rajtad, ne a pillanat hevében válaszolj.
2. Ha tényleg dühös vagy, írj egy választ, vegyél egy mély levegőt, és töröld ki.
3. Ne válaszolj agresszióra agresszióval – az agresszív válasz csak provokálja a gyűlölködőt, hogy folytassa a zaklatást.
4. Ne lájkolj és ossz meg gyűlölködő kommenteket – ezzel csak a terjesztésükben segítesz.
5. Ha lehetséges, töröld a gyűlölködő hozzászólásokat.
6. Ha gyűlölködést és a gyűlöletbeszédet tapasztalsz, jelentsd az oldal (fórum vagy közösségi oldal) adminisztrátorainak.
7. Nem minden kritika gyűlölködés. Tanuld meg megkülönböztetni a konstruktív kritikát a gyűlölködéstől.
8. Ha valami nem tetszik, vagy feldühít, fejezd ki érzelmeidet udvarias formában, ne gyűlölködéssel.
9. Sose hagyj fel azzal, amit teszel, gondolsz vagy mondasz a gyűlölködők miatt.
10. Ha úgy érzed, már nem tudod kezelni a gyűlölködőt, fordulj egy olyan felnőtthöz, akiben megbízol, vagy keresd meg a hazai Safer Internet konzorciumot! Itt a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány üzemeltet egy éjjel-nappal ingyen hívható telefont (116-111), illetve chat-szolgálatot (http://www.kek-vonal.hu/index.php/hu/bejelentkezes/login). Ezeken keresztül elmondhatod, hogy mi bánt, és ők tanácsokkal tudnak segíteni, hogy mitévő legyél!

A cyberbullying jelentése internetes megfélemlítés, zaklatás. Online térben, elektronikus eszközökön és különböző online, közösségi felületeken keresztül, szándékosan elkövetett cselekmény, amelynek célja az áldozat megszégyenítése és megalázása. Az ismételt elkövetés, ami a hagyományos zaklatásnak alapvető eleme, az online környezetben nem szükséges feltétel, itt akár egyetlen cselekmény elég a megfélemlítéshez: egy megosztással is pillanatok alatt eljuthat a lejárató üzenet több száz emberhez. Jellemző, hogy az elkövető és az áldozat között az erőviszonyok kiegyensúlyozatlanok, az erősebb személy, az elkövető nyomást gyakorol a gyengébbre, az áldozatra. Az online anonimitásba vetett hit csak tovább erősíti ezt az egyenlőtlenséget.
Online megfélemlítés történik, ha az áldozatot a Facebookon kommentekben alázzák meg vagy kínos képet töltenek fel róla az engedélye nélkül, vagy az elkövető a saját blogján vagy vlogján szégyeníti meg. Az e-mailben kapott bántó, fenyegető üzenetek is online megfélemlítésnek számítanak.
Az áldozat számos joga sérül ilyen helyzetben, főként az emberi méltósághoz való joga és egyes személyiségi jogai. Büntető törvénykönyvünkben nincs önálló tényállás az online megfélemlítés szankcionálására, így a hagyományos, „offline” zaklatás (Btk. 222. § Zaklatás) tényállása áll legközelebb hozzá. Egyelőre az európai jogrendszerekben sem találkozhatunk önálló tényállásként az online megfélemlítéssel, a jogalkalmazók az ilyen cselekményt – többek között – a zaklatás, fenyegetés vagy becsületsértés tényállásai alapján ítélik meg, de alkottak már olyan tényállásokat is, amelyek figyelembe veszik a technológiai fejlődést.
Horvátországban bekerült a büntető törvénykönyvbe a gyermekkel szexuális kizsákmányolás céljából történő ismerkedés tényállása, amikor az elkövető egy 15. életévét be nem töltött személlyel online ismerkedik abból a célból, hogy szexuális vágyait kielégítse. Csehország büntetőjoga pedig nevesíti a szexuális kizsákmányolási célú zsarolást: az elkövető szexuális cselekmény végzésére vagy ruhátlan felvétel készítésére kényszeríti az áldozatot, zsarolva őt egy – már a birtokában lévő – szexuális tartalmú képpel vagy videóval.
Az USA 22 tagállamában már léteznek olyan zaklatásellenes (antibullying) törvények, amelyek nevesítve is rendelkeznek a megfélemlítés online formáiról. Hosszú út vezetett idáig, a törvényalkotás legfőbb ösztönzői olyan tragikus esetek voltak, amelyekben fiatal emberek váltak annyira agresszív online megfélemlítés áldozataivá, hogy az öngyilkosságot látták az egyetlen kiútnak.

Miért kockázatos a szexting?
Szextingre akkor kerül sor, ha valaki saját magáról készített erotikus képet, videót vagy nyíltan szexuális tartalmú szöveges üzenetet küld ismerősének mobilon vagy az interneten keresztül. Könnyen megvalósítható és veszélyes jelenség, hiszen a küldő a meztelen képek sorsát a címzett kezébe adja. A visszaélések is hamar egymásra épülhetnek a méltóság sérelmétől a zaklatásig.
A szexting (eredetileg szex + texting, vagyis szexuális tartalmú sms-küldés) egy felhasználó által saját magáról készített szexuális tartalmú, provokatív, meztelen vagy félmeztelen képek, videók vagy szexuális felhívást tartalmazó üzenetek továbbítását jelenti, mobilhálózaton vagy az interneten. A képet küldő személy talán bele sem gondol a kockázatokba: pillanatok alatt bárkivel, akár a tágabb nyilvánossággal is megosztható a felvétel. Bár a küldő személy önként készítette és küldte el a képet, ahhoz viszont nem járult hozzá, hogy felhasználják, továbbítsák, megosszák a felvételt, például közzétegyék egy Facebookcsoport-beszélgetésben.
Ezekkel az intim felvételekkel nagyon könnyű visszaélni. Súlyosan sérül a küldő személy emberi méltósághoz való joga és a képmáshoz való joga, a képet mint különleges adatot nyilvánosságra hozó személy elkövetheti a személyes adattal való visszaélés vagy akár a gyermekpornográfia bűncselekményét is. A szexting következtében nyilvánosságot nyert fotók egy későbbi online megfélemlítés, zaklatás alapját is adhatják, sőt a készítő-szereplő akár folyamatos zsarolásához is felhasználhatóak. Így épülhetnek egymásra a visszaélések az enyhébbtől a legsúlyosabb sérelmekig.
A legegyszerűbben természetesen úgy védhetjük meg magunkat, ha tisztában vagyunk a szexting veszélyeivel, és egyáltalán nem küldünk ilyen jellegű felvételeket.

Hogyan kezelik a jogrendszerek a bosszúpornót?
A bosszúpornó azt jelenti, hogy valaki másokról készült szexuális tartalmú felvételeket tesz közzé az interneten, hogy megszégyenítse vagy bosszút álljon a felvételen szereplő személyen, személyeken. Ilyen tartalmakhoz már gyűjtőoldalakat is készítettek, remélve, hogy vagy a néző, vagy a megzsarolt áldozat fizetni fog. A jelenséget a jog sem nézi tétlenül, már hazánkban is került bíróság elé bosszúpornóhoz kapcsolódó ügy.
A bosszúpornó (angolul: revenge porn) gyakran egy szakítás után kel életre, amikor a pár egyik tagja bosszúból közzéteszi az interneten a korábbi közös, akár közös megegyezéssel készített, szexuális tartalmú videójukat vagy a másikról készített intim felvételeket, ekkor már az érintett hozzájárulása nélkül. Ezzel súlyosan sérti volt párja személyiségi jogait, emberi méltóságát.
Hazánkban nem önálló büntetőjogi kategória a bosszúpornó jelensége, de többféle kategóriában is megítélhető: személyes adattal való visszaélés, rágalmazás, szexuális kényszerítés, zsarolás vagy akár gyermekpornográfia is megvalósulhat benne.

A személyes adattól a rágalmazás minősített esetéig
A szexuális életre, szokásokra vonatkozó adatok személyes adatoknak minősülnek, azon belül is különleges adatoknak, így az azokkal történő visszaélés a büntetőjogba ütközik és akár két év szabadságvesztést is maga után vonhat.
Rágalmazás az, ha valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állítanak, híresztelnek, ezért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Minősített eset, ha az előbbieket aljas indokból vagy célból (ide sorolhatjuk a szerelemféltést is), nagy nyilvánosság előtt (például az interneten) vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el, ilyenkor két évig terjedő szabadságvesztés is lehet az ítélet. Az, amikor például valakinek a szexuális szokásairól osztanak meg felvételeket a beleegyezése nélkül, alkalmas lehet a becsület csorbítására, hiszen az emberi méltóságát támadják, derül ki a Kúria 21/2013. számú büntető elvi határozatból. A Kúria határozata bosszúpornó-ügyben:  http://www.kuria-birosag.hu/hu/elvhat/212013-szamu-bunteto-elvi-hatarozat

Kényszerítéstől a zsarolásig
Szexuális kényszerítés kísérletévé akkor válik a bosszúpornó, amikor például valaki azzal fenyegeti a párját, hogy ha az elhagyja, közzéteszi a korábban készített szexuális felvételeket. Zsarolás bűncselekménye merül fel, ha a korábbi felvételeket a volt partner fizetség ellenében tartja vissza a közzétételtől.

18 éves kor alatt: gyermekpornográfia
Abban az esetben, ha a nyilvánossá tett szexuális tartalmú felvételeken 18. életévét be nem töltött személy szerepel, gyermekpornográfia közzétételéről van szó, ez akár nyolc év szabadságvesztést is jelenthet.
A polgári jog értelmében az áldozat személyiségi jogának megsértése miatt – többek között –  sérelemdíjat követelhet.

Az üzleti ötlettől a börtönig – nemzetközi kitekintés
A bosszúpornóban világszerte többen is meglátták az anyagi haszonszerzés lehetőségét. Az erre szakosodott oldalak begyűjtötték a hasonló tartalmakat a bosszúszomjas jelentkezőktől, majd súlyos összegeket kértek az áldozatoktól a megszégyenítő tartalmak eltávolításért.
Nagy-Britannia az első ország, ahol már büntetőjogi kategóriává tették a bosszúpornót. Az Egyesült Államokban pedig több ítélet is született hasonló portálok üzemeltetőivel szemben: az elkövetőknek a 4-5 éves börtönbüntetés mellett komoly kártérítéssel is szembe kell nézniük, többek között zsarolás és személyes adatokkal való visszaélés miatt.

Mi számít hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalomnak?
Ha egy felhasználó személyes adatait az engedélye nélkül tették közzé az interneten vagy olyan képet, videót töltöttek fel róla, amit nem kíván a nyilvánossággal megosztani, nem adott engedélyt a közzétételére.
Olyan esetekben beszélünk hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalomról, amikor az adott személy hozzájárulása, engedélye nélkül tettek közzé az interneten vele vagy gyermekével kapcsolatos fénykép-, video- vagy hangfelvételt, illetve egyéb személyes adatot.

A megsértett jogi normák
Ptk. 2:45. § A becsülethez és jóhírnévhez való jog
2:45. § (1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
Ptk. 2:48. § A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
2:48. § (1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. §
5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).
Btk. 219. § Személyes adattal visszaélés
219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
Btk. 226. § Rágalmazás
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Btk. 226/A. § Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése
226/A. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Btk. 226/B. § Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala
226/B. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) nagy nyilvánosság előtt, vagy
b) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Btk. 227. § Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
Btk. 228. § Kegyeletsértés
228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.